Nyolc évtizeddel a második világháború után ismét földeket veszítettek el egy magyar család örökösei Szlovákiában, a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. A Pozsonyi Kerületi Bíróság jogerős döntése értelmében több mint másfél millió euró értékű földterületet veszített el egy család, miután a bíróság a második világháború utáni csehszlovák jogszabályok alapján a szlovák államnak adott igazat. Az ítélet arra emlékeztet, hogy a nemzetiségi alapon elkövetett jogfosztások következményeit az érintett közösségek máig viselik, és a múlt sérelmei a mai napig hatással vannak az emberek életére és tulajdonjogaira.
A Pozsonypüspökiben található telkeket Géhry Terézia leszármazottai 2018-ban, jogerős hagyatéki végzés alapján örökölték. A D4-es autópálya építése miatt kártalanításra számítottak, azonban a Szlovák Földalap megtámadta a tulajdonjogukat, arra hivatkozva, hogy az ingatlanokat még 1945-ben elkobozták, ezért azok valójában már akkor állami tulajdonba kerültek. A család így nemhogy kártalanítást nem kapott az autópálya miatti kisajátításért, hanem teljes egészében elveszítette a földjeit is, amelyeket éveken át törvényes örökösként birtokolt és adózott utánuk.
⚖️ A jogi helyzet súlyossága és aggályai
Az ügy visszás része, hogy a szlovák állam nem tudta bemutatni a földekre vonatkozó eredeti elkobzási határozatot. Az elsőfokú bíróság még az örökösöknek adott igazat, a Pozsonyi Kerületi Bíróság viszont másodfokon megváltoztatta az ítéletet. A bíróság az ötvenes, illetve hatvanas évekből származó közvetett dokumentumokat is elegendő bizonyítéknak fogadta el, annak ellenére, hogy ezek nem bizonyították közvetlenül az elkobzás tényét. A döntés hátterében az áll, hogy Géhry Terézia az 1930-as népszámláláson német nemzetiségűnek vallotta magát, ami a háború utáni csehszlovák jogszabályok alapján vagyonelkobzást vonhatott maga után.
A család története jól mutatja a korabeli intézkedések drámai következményeit: hat gyermeke közül kettőt németként Németországba, egyet pedig magyarként Magyarországra telepítettek ki. Most, nyolc évtizeddel később, a leszármazottak ismét szembesülnek a korabeli jogfosztás következményeivel, noha a földeket törvényesen örökölték és adót is fizettek utánuk. Orosz Örs felvidéki jogvédő szerint az ügy messze túlmutat egyetlen család veszteségén, és arra figyelmeztet, hogy az évtizedekkel ezelőtti elkobzások mai érvényesítése más örökösöket is veszélyeztethet. Állítása szerint az elmúlt években ezrével kerültek így földrészletek állami kézbe, ami súlyos aggodalmakra ad okot.
📜 A Beneš-dekrétumok történelmi háttere és hatásuk máig
A Beneš-dekrétumok a második világháború utáni csehszlovák történelem legsúlyosabb, magyarokat és németeket érintő jogfosztó intézkedései közé tartoznak. Az Edvard Beneš államfő nevéhez kötődő rendeletek a kollektív bűnösség elvéből indultak ki, vagyis a háborúért nemcsak azokat vonták felelősségre, akik ténylegesen elkövettek valamilyen bűncselekményt, hanem egész nemzetiségi közösségeket is. Az 1945 augusztusában kiadott 33-as dekrétum következtében a magyarok és németek elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, az októberben elfogadott 108-as rendelet pedig lehetővé tette vagyonuk kártalanítás nélküli elkobzását. Szlovákiában a 104/1945-ös rendelet alapján a mezőgazdasági földeket is elvehették tulajdonosaiktól.
A jogfosztás azonban korántsem korlátozódott a vagyonelkobzásokra. Magyar családok tízezreit telepítették át Magyarországra, másokat otthonuktól távol, a cseh országrészekben kényszerítettek munkára. A reszlovakizációnak nevezett folyamat során sokakat olyan helyzetbe hoztak, hogy csak akkor kerülhették el a további hátrányokat, ha szlováknak vallották magukat. Felszámolták a magyar nyelvű oktatást, magyar alkalmazottakat bocsátottak el, és családok ezrei veszítették el megélhetésüket és otthonukat.
🔍 Mi következik: A pozsonypüspöki ítélet azért aggasztó, mert azt mutatja, hogy ezeknek a nyolcvan évvel ezelőtti intézkedéseknek a következményeit a mai szlovák igazságszolgáltatás is érvényesítheti. Az örökösök ügyvédje rendkívüli jogorvoslati kérelemmel támadta meg a jogerős ítéletet. Erdélyben sem ismeretlen ez a történet, hiszen a kommunista Románia is számos jogszabállyal fosztott meg magyar családokat és intézményeket vagyonuktól. Az eset rávilágít arra, hogy a múlt igazságtalanságainak rendezése még napjainkban is várat magára, és a 21. századi európai jogállamiság elveivel nehezen egyeztethető össze, hogy valaki felmenője nemzetisége miatt veszítse el örökölt vagyonát. Kép forrása: Gubík László Facebook oldala.
Sursă foto: Gubík László Facebook oldala





