A 2027. március 1-jei határidőig önkéntes alapon egyesülhetnek az 1500 lélekszám alatti települések Romániában, ezt követően azonban a kormány kötelező érvényűvé teszi az összevonásokat – jelentette be Alexandru Stoica fejlesztési miniszter. A közigazgatási reform a 2028-as helyhatósági választásokra lép teljes mértékben életbe.
A tárcavezető a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón tisztázta a közigazgatási összevonások körüli részleteket, miután a Községek Országos Szövetsége aggodalmát fejezte ki a tervezet miatt. A szövetség képviselői korábban jelezték: a kis települések megszüntetése helyett a létszámleépítés lenne a megoldás, és a következő hetekben komoly ellenállásra lehet számítani a polgármesterek részéről.
Önkéntes és kötelező szakasz
Alexandru Stoica elmondta, hogy jelenleg is a minisztériumban tárgyalnak az ACoR vezetésével és Emil Drăghici elnökkel. A reform 429 darab 1500 fő alatti települést érint. A miniszter bemutatta a beruházási programokat és az adókedvezményeket is, a döntést pedig a polgármesterekre és a lakosokra bízzák az első szakaszban.
A folyamat két fő szakaszból áll. Az első szakasz 2027. március 1-ig tart, amely az önkéntes összevonási időszak. Ebben a fázisban nemcsak az 1500 fő alatti, hanem akár a 2000-3000 lakosú községek is dönthetnek az önkéntes egyesülés mellett a felkínált kedvezményekkel. A második szakasz 2027. március 1. után kezdődik, amikor a kormány kötelezővé teszi az összevonásokat felelősségvállalással.
Reakciók és kihívások
A megyék esetleges összevonásával kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy válaszolt: a megyei szintű szerkezetváltáshoz jóval mélyrehatóbb elemzésre és szélesebb körű egyeztetésre van szükség, így jelenleg kizárólag a települések szintjére összpontosítanak. A fejlesztési minisztérium a 2023-as népességi adatokat vette alapul a reform kidolgozásakor, hogy elkerüljék a statisztikai ingadozásokat.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni. Hangsúlyozta, a települések esetleges összevonásáról csak a részletek alapos elemzése után lehet érdemben állást foglalni, és az érintett közösségeket sem lehet kihagyni a döntésből, ezért helyi népszavazásokra is szükség van.
Máramarosi vonatkozások
A reform számos kihívással jár. A kistelepülések polgármesterei attól tartanak, hogy az összevonásokkal elveszítik önállóságukat és a helyi közösségek érdekképviselete is gyengülhet. Ugyanakkor a kormány azzal érvel, hogy a nagyobb adminisztratív egységek hatékonyabban működhetnek és jobban tudják kezelni a fejlesztési forrásokat.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke néhány nappal korábban már jelezte: a PSD azt szeretné, ha a törvénytervezetet a kormány felelősségvállalással fogadná el. Ez azt jelentené, hogy a parlament nem vitatná meg részletesen a tervezetet, ami tovább növeli az ellenzék és a civil szervezetek elégedetlenségét.
Máramaros megyében is számos olyan kistelepülés található, amelyet érinthet a reform. A megye apró falvai, különösen a hegyvidéki területeken, hagyományosan nehezen megközelíthetőek és alacsony népességszámúak. Az összevonások várhatóan jelentős változásokat hoznak a megye közigazgatási térképén is.
A kormány tervei szerint az önkéntes összevonási időszakban különböző kedvezményeket és támogatásokat biztosítanak azoknak a településeknek, amelyek önként egyesülnek. Ezek között szerepelnek adókedvezmények, infrastrukturális beruházások és többletforrások a fejlesztési projektekhez.
